Miért állítottunk szobrot Nagy Gáspárnak?

Nagy Gáspár költő neve és munkássága szorosan összefonódik az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékének, világtörténeti jelentőségének, eszméinek ébrentartásával. Egy olyan korban, a késői Kádár-kor diktatúrájában írt senkihez nem fogható bátorsággal nemzetünk e kimagasló eseményéről, amely korra leginkább a valóság elleplezése, minden igaz érték sárba tiprása, a silányság és a hazugság felmagasztalása volt jellemző. Így természetesen nemzetünk egyedülálló, zsarnokság elleni felkelését, forradalmunkat és szabadságharcunkat is „átfordította” a kommunista ideológiának egyedül üdvös ellenforradalommá.

Nagy Gáspár egész költészetét áthatja a felelősségtudat nemzete iránt és a mélyen hívő ember és alkotó elkötelezettsége az igazság iránt.

egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI

– írja a költő 1983-ban az Öröknyár: elmúltam 9 éves című versében, amely költeménye nagy vihart kavart a magyar irodalmi és közéletben, megjelenése idején: „Az Új Forrás 1984/5. (októberi) számában megjelent Öröknyár: elmúltam 9 éves viszont már olyan „kibiztosított beszéd volt”, amelyik valóban robbanást idézett elő a szellemi-politikai életben és a magyarság nemzeti önszemléletében.”- írja az irodalomtörténész és barát, Görömbei András. Ez a verse „Most már kikerülhetetlenül beállította Nagy Gáspárt a bátor költő szerepébe.” – olvashatjuk ugyanettől a szerzőtől.
1986-ban a Tiszatáj folyóirat megjelentette Nagy Gáspár vádbeszédnek beillő versét, a Fiú naplójából … című költeményt, amelyben az áruló Kádárt egyenesen Júdáshoz hasonlítja, s amelynek következtében a folyóiratot betiltják, szerkesztőjét meghurcolják. A költőnek ezeket a műveit az utókor – méltán – rendszerváltó verseknek nevezi.
Hosszan sorolhatnánk Nagy Gáspár azon későbbi köteteit, amelyek a magyar forradalom dicsőségének állítanak emléket. Ezekből itt csak kettőt említünk:
1956 láthatatlan emlékművének talapzatára,
1956 fénylő arcai
Annak a költőnek kívántunk tehát szobrot állítani, aki a magyar irodalmi és közéletben bátorságával talán a legtöbbet tette, hogy a hazugság és a zsarnokság világát egy tiszta és jobb kor váltsa fel.
A szobrot Budakeszin kívántuk felállítani, a költő halálának 10. évfordulójára, 2017. január 7-én, abban a kisvárosban, amely Nagy Gáspár szűkebb pátriája volt életének utolsó évtizedeiben.

Támogatók

A szobrot és a honlapot a Jobb Kor Polgári Egyesület az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával valósította meg.